Megváltozott az óvadék szabályozása július 1-től

A 2018. július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvény számos tekintetben lényeges változást hozott a büntetőeljárásban. 

Az elkövetővel szemben alkalmazható kényszerintézkedések és a kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedések esetében elvi jelentőségű változtatás az óvadék funkciójának újraszabályozása.

Az új törvény szerint az óvadék immár alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja.

 Az óvadék intézménye, mely korábban leginkább az előzetesletartóztatás kiváltására, valamint a terhelt jelenlétének biztosítására szolgált, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egyre ritkábban alkalmazták. Ezért vált szükségessé a szabályozás újragondolása. Az új törvény megszüntette az óvadék önállóságát, ma kizárólag az említett kényszerintézkedésekhez kapcsolódhat. Így például, ha a bíróság bűnügyi felügyeletet rendel el és magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt nem hagyhatja el a lakását, ennek betartását az óvadék biztosíthatja. Az óvadék tárgya csak pénz lehet, legkisebb összege 500 ezer forint. Az óvadék ­összegének meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe a bíróság. 

Az óvadék automatikusan visszajár, ha megszűnik az a kényszerintézkedés, amelynek biztosítására szolgál, ugyanakkor az óvadék összegét a terhelt elveszti, ha az eljárás során elérhetetlenné válik, vagy ha a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi.

 Ilyen lehet például, ha a terhelt a tárgyaláson nem jelenik meg, ha engedély nélkül elhagyja a lakását vagy a számára tartózkodási helyként kijelölt helységet, illetve ha a tilalom ellenére felkeresi a sértettet.