1992. 09. 04. A Fidesz a Liberális Internacionálé teljes jogú tagjává vált.
Bizonyára mára már kellemetlen emlék lehet Orbán Viktornak, hogy 8 évig tolta a liberalizmus szekerét hazai és a nemzetközi színtéren is.
Februárban a Fidesz Pécsett tartott IV. Kongresszusán a küldöttek elsöprő többséggel szavazták meg, hogy a Fidesz kérje felvételét teljes jogú tagként a Liberális Internacionáléba.
A kérelmet szeptemberben az LI mainzi kongresszusa elfogadta, és Orbán Viktor bekerült a liberális pártszövetség szűkebb körű vezetőségébe.
A párt korábban ellenszavazat nélkül fogadta el a csatlakozást kezdeményező javaslatot. Orbán Viktor akkor ennek kapcsán kijelentette:
"A párt az internacionáléban a liberalizmus számára fontos, pragmatikus - menekültügyi, emberi jogi kisebbségi és a gazdasági szabadsággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik majd."
Előzmény:
1992. január 31.
A Fiatal Demokraták Szövetsége Pécsett rendezi negyedik kongresszusát. A háromszázötven küldött mellett hatvan külföldi politikus is részt vesz a kongresszuson. A meghívottak között van Otto Lambsdorf, a Német Szabaddemokrata Párt vezetője, a Liberális Internacionálé elnöke, aki beszédet is mond abból az alkalomból, hogy a kongresszus megvitatja a Fidesz csatlakozását a Liberális Internacionáléhoz.
1992. február 8.
A Fidesz negyedik kongresszusa szombaton ellenszavazat nélkül elfogadta a pártnak a Liberális Internacionáléhoz való csatlakozását kezdeményező javaslatot.
A plenáris ülés a nagy többség igenlő és tíz küldött tartózkodó szavazatával úgy határozott, hogy a világ hatvan liberális szellemű pártját tömörítő nemzetközi szövetségbe teljes jogú tagként való felvételét kéri a Fidesz.
A kongresszus döntését a plénum előtt mondott beszédében üdvözölte Otto von Lambsdorff, a német Szabaddemokrata Párt és a Liberális Internacionálé elnöke is. Mint mondotta, a liberálisok a kommunista rendszerek összeomlása után sem hihetik azt, hogy a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok problémája e térségben megoldódott, mert a nacionalizmus, az idegengyűlölet és az antiszocializmus halottnak hitt szellemei is újraéledtek, ami azt a veszélyt hordozza, hogy a rendszerváltásokkal a baloldali és jobboldali extrémizmusok keverékeként kialakuló új totalitarianizmus fészkei is létrejöhetnek.
Otto von Lambsdorff hangsúlyozta, hogy a
"Fidesz-konferencián való megjelenése nem jelenti az SZDSZ-hez fűződő jó kapcsolatok gyengülését, s örömét fejezte ki, hogy Magyarországon a liberalizmusnem egyetlen politikai párt privilégiuma."
A beszédet követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette, hogy a Liberális Internacionáléhoz való csatlakozással hosszú távra véglegesítették a Fidesz eddig is nyilvánvaló nyugat-európai pártpolitikai orientációját.
Orbán Viktor szerint térségünkben egyedül Magyarországon jelenthetnek komoly alternatívát a liberálisok a jelenlegi konzervatív kormányzattal szemben, s amennyiben a Fidesz-t októberben felveszik a Liberális Internacionáléba, aktív szervező szerepet vállal e régióban az itt jelentkező sajátos problémákra adandó liberális válaszok kidolgozásában. A párt az internacionáléban a liberalizmus számára fontos, pragmatikus - menekültügyi, emberi jogi kisebbségi és a gazdasági szabadsággal kapcsolatos - kérdésekkel foglalkozik majd.
1992. szeptember 2.
A Liberális Internacionálé teljes jogú tagja kíván lenni a Fidesz. A nemzetközi szervezet szeptember 3-án, csütörtökön a németországi Mainz városában kezdődő kongresszusán tárgyalja a fiatal demokraták belépési kérelmét. A liberális pártok és szervezetek nemzetközi találkozóján részt vevő Fidesz-delegációt Orbán Viktor vezeti, aki pénteken a közép- és kelet-európai liberális perspektívákról tartandó fórumon várhatóan beszédet is mond.
"A Liberális Internacionálé deklarált célja a szabadelvűség általános nemzetközi elfogadtatása, a személyes szabadságon alapuló társadalmi fejlődés, a személyes felelősség és a szociális igazságosság előmozdítása. a politikai szabadság elválaszthatatlan az anyagi jóléttől - a gazdasági elnyomás a politikai szabadság megszűnéséhez vezet - és csak azt a gazdasági rendszert fogadja el, amely támogatja az egyéni kezdeményezést."
A fórum szerint a szabadelvűség alkalmazkodás a fejlődés irányvonalához, s el kell utasítani minden szélsőséget, amely a szabadság félremagyarázásából származik.
1992. szeptember 4.
A Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz) pénteken, a kelet-közép-európai térségből elsőként, teljes jogú tagként felvették a több mint hatvan pártot és csoportot tömörítő Liberális Internacionálé (LI) teljes jogú tagjai közé.
LI elnöke, Otto Lambsdorff:
"A Fidesz-re még nagy politikai jövő vár Magyarországon"
"Még a nyugodt szigetnek tartott Magyarországon is egyre erősebbé válnak a nacionalista, fundamentalista, szélsőjobboldali csoportok a kormányzaton belül, s manapság reális esélye van annak, hogy ezek a csoportok becsúsznak a kormánypárt centrumába, és ellenőrzést gyakorolnak felette.
Orbán Viktor:
"A Nyugat megosztott azzal kapcsolatban, hogy mi is legyen a válasza ezekre a fejleményekre. Az európai és a világintézmények lebénultak."
"A térségben Szlovénia után Magyarország lehet a második ország, ahol egy liberális párt kormányra jut."
1992. szeptember 5.
Orbán Viktort, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjét a Liberális Internacionálé egyik alelnökévé választották, a nemzetközi szervezet szombaton Mainzban véget ért 45. Kongresszusán.
1992. szeptember 6.
A jövő év őszén Székesfehérvárott tartják a Liberális Internacionálé közgyűlését a Fidesz meghívására.
1993. január 18.
Szájer József sürgette, hogy a Liberális Internacionálé mielőbb zárja ki a szervezetből a Jörg Haider - a nacionalista kijelentéseiről híres osztrák politikus nevével fémjelzett Szabadságpártot. Ezt azért kell mielőbb megtenni hangsúlyozta a Végrehajtó Bizottság fideszes tagja mert a liberális elvekkel nehezen egyeztethető össze az FPÖ által kezdeményezett külföldi- és idegenellenes népszavazás, amely sérti a genfi nemzetközi konvenciót is. Orbán Viktort, a Liberális Internacionálé alelnökét a Végrehajtó Bizottság római ülésén beválasztották a szervezet szűkebb, tíztagú vezetőségébe.
1993. november 26.
A liberális világmozgalom történetében mérföldkőnek számít a budapesti konferencia; a világ minden tájáról összesereglett küldöttek ugyanis most első alkalommal választották tanácskozásuk színhelyéül egy kelet-európai ország fővárosát.
A találkozó címére utalva - "Rajtunk a sor" - Orbán Viktor megjegyezte: lehetőséget lát arra, hogy Szlovénia után Magyarország legyen a második ország a térségben, ahol liberális erők alakíthatnak kormányt.
1993. november 28.
Orbán Viktor:
"A budapesti liberális világkonferencia nem a magyar liberálisok, hanem egész Magyarország számára volt jelentős esemény"
A Fidesz elnöke úgy értékelte, hogy a tanácskozás sikeres volt és remélhetőleg hozzájárul Magyarország kedvező képének erősítéséhez. A fideszes politikus leszögezte: a tanácskozás jelentős szellemi, erkölcsi és politikai támogatást nyújtott a Fidesznek és az SZDSZ-nek, amely ugyancsak hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő évi választásokon sikerrel szerepeljenek.
1995. január 20.
A Liberális Internacionálé (LI) Belfastban folyó vezetőségi ülésének pénteki napján újraválasztották a szervezet legszűkebb vezetőségét, az úgynevezett "bürót". E tizenegy tagú elnökségnek ismét tagja lett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki a LI legfelsőbb operatív vezető szervének egyetlen kelet-európai résztvevője.
1996. június 9.
A hollandiai Noordwijkban tartotta idei kongresszusát a Liberális Internacionálé, amelyen magyar részről a Szabad Demokraták Szövetsége részéről Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Haraszti Miklós vett részt, míg a Fidesz- Magyar Polgári Pártot Orbán Viktor pártelnök és Németh Zsolt alelnök képviselte.
1997. november 30.
Orbán Viktor:
"Közép- és Kelet-Európában a politikai választóvonal nem a konzervatív és kereszténydemokrata, illetve a liberális és szociáldemokrata erők között húzódik, hanem a volt kommunista, illetve a nem kommunista múltú erők között"
Az 50. évfordulós oxfordi kongresszus zárónapjának plenáris ülése egyebek mellett azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy van-e jövője a liberalizmusnak a harmadik évezred Közép- és Kelet-Európájában. Orbán Viktor felszólalásában kifejtette: ez a kérdés még nem dőlt el. Csak akkor fog eldőlni, ha a liberális politika választ tud találni azokra a problémákra, amelyek egyébként "nem klasszikus témái a liberalizmusnak". Ezek közé tartozik a közép-európai kisebbségek problémája, s ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy a térségbeli liberális pártok választ találnak-e arra, miképp lehet az egyéni szabadságot a kollektív jogokkal összeegyeztetni.
1999. február 28.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke tartja a Liberális Internacionálé(LI) szerdán kezdődő kétnapos brüsszeli kongresszusán a megnyitó beszédet. Orbán Viktor rámutatott, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltások sikeréhez szükség volt a liberális gondolkodás megújítására. A rendszerváltó országok kormányainak kulcsfeladata ugyanis egy nem tipikusan liberális kihívás, egy új állam építése volt. A sikert igazolja, hogy ma a kelet- és közép-európai térségben négy államban - Észtországban, Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon - vezető és további kettőben - Szlovákia és Románia - jelentős koalíciós szerepet töltenek be a szabadelvű pártok.
"A térség sok országban már a posztkommunizmus is véget ért. Magyarországon ez a liberalizmus megújulásával volt lehetséges"
A megújulás elemei közé sorolta az értékek világossá tételét, az egyéni szabadság és a jogérvényesítés határának megtalálását, a kábítószerrel és a bűnözéssel szembeni fellépést, valamint a családi értékek, a nemzeti hagyományok és a kulturális örökség megőrzésének törekvését.
1999. december 4
Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke szombaton Helsinkiben részt vett a Liberális Internacionálé (LI) Bureau-jának, az LI legszűkebb döntéshozói testületének szokásos évi ülésén.
2000. július 7.
Otto Lambsdorff, az Európai Liberális és Radikális Demokraták (ELRD) szövetségének elnöke csak a magyar sajtóban közölt hírekből értesült arról, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt átlépését fontolgatja a Liberális Internacionáléból a konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba, jóllehet hónapokkal ezelőtt szerinte már történtek "bizonyos célzások" arra, hogy a Fidesz vezetősége ilyen lépést mérlegel.
"Megértem a párt belpolitikai törekvéseit, amelyekről nemrég hosszú beszélgetést folytattam Orbán Viktorral berlini villámlátogatása alkalmával. A dolog rendben is van, csak azt nem értem, miért kell ehhez átlépni a Liberális Internacionáléból az Európai Néppártba".
"Nem kérdés, hogy nemzetközi vitára lehet számítani, különösen annak fényében, hogy Orbán Viktor, az LI alelnöke a szervezet legutóbbi brüsszeli közgyűlésén ízig-vérig liberális beszédet mondott, amely általános tetszést aratott. Sokan fölteszik majd a kérdést: vajon mi változott meg?"
2000. október 25.
A párt hivatalosan kilép a nemzetközi szervezetből.
Várhegyi Attila:
"A Fidesz kilépése nem jelenti azt, hogy bármiféle szakadásról vagy elfordulásról lenne szó, hiszen az Európai Néppárt és az Európai Liberális Párt frakciója koalícióban tevékenykedik az Európai Parlamentben. A Fidesz és a kormány programjában a liberális elvek mellett megtalálható keresztény és konzervatív értékek megkövetelik, hogy hivatalossá tegyük a kapcsolatot az Európai Néppárttal"
2000. október 28.
A Liberális Internacionálé (LI) ottawai kongresszusán tudomásul vette a Fidesz kilépését a szervezetből, de annak okait a csütörtöki végrehajtó bizottsági ülés résztvevői elfogadni nem tudták. LI alelnöke.
Lord Alderdice:
"minden országban jelentkezik olyan kihívás, hogy egy párt a szavazatok növelése érdekében hátat fordítson elveinek. A Fidesz úgy döntött, hogy elveit és meggyőződését is kész feladni a választási siker érdekében, de ebben nem számíthat semelyik liberális párt támogatására sem."