1866.08.09. Budapesten megnyílik a Fővárosi Állat- és Növénykert

A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégibb állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A ma is létező, több mint ezer újkori állatkert közül csupán 25-öt alapítottak a budapesti előtt.

Egy magyarországi állatkert alapításának gondolata már a reformkorban, az 1830-as, 1840-es években felvetődött. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd az utána következő évek viszonyai azonban nem kedveztek a létesítésnek. Hosszabb szünet után, 1859-ben került szóba ismét a létesítendő állatkert ügye. Az alapítási eszme úttörői közül Xántus János zoológus, etnográfus és utazó, Szabó József geológus professzor, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója volt a leginkább tevékeny.

Az Állatkert eredeti, az 1866-os megnyitásra készült épületeit Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezték.

Éhező emberek falták fel az Állatkert lakóit: 

A háború az Állatkertet se kímélte. Az éhező tömeg megrohamozta a pesti Állatkertet, ahol késekkel, bárdokkal estek neki szerencsétlen állatoknak. A megvadult nép betörte az akváriumok üvegeit, puszta kézzel ragadták meg a halakat, akiket otthon megfőztek.

A támadás következményeként az ablakkeretek üveg nélkül maradtak, a falakon pedig óriási lyukak keletkeztek. Mivel pénz nem volt, ezért nem tudtak fűteni az Állatkertben, ahol a januári jeges szél bejárta a keretet. A téli hideg miatt a Pálmafáz krokodiljai belefagytak a medencéjük vízébe.

Nincs háború járulékos veszteség nélkül: 

A világháború miatt a beszerzési lehetőségek megcsappantak. Ennek kárát először az egzotikus állatok látták. Amikor a széna beszerzése is akadozott, akkor az őshonos magyar növényevőknek is sorra elpusztultak.

A gondozok többségét besorozták, emiatt a nők és az idősebb gyerekek vették át az állatkerti munkát. A fronton megsérült és elpusztult lovakat a pesti Állatkert a saját vágóhídján feldolgozták, hogy legalább a húsevők ne haljanak éhen.

A második világháború is hasonló gondot okozott. Az ekkor üresen maradt kifutókat felszántották és megművelték, hogy legyen takarmány. Az éhezés mellett a fegyverek és a repeszek is sok állat halálát okozták.

A háború után bőven volt mit dolgozni a pesti Állatkerten, hiszen a romokat és tetemeket el kellett takarítani. 

1945. május 1-jén újranyitott az Állatkert, amit a 100. évfordulón felújítottak, illetve eltüntették a háború nyomait.